Viszont a mi kutatóink sokat foglalkoznak a bacik „lelkivilágával”, azzal a mikrobiológiailag igen összetett folyamattal, amelyben 30-40 mikrobatörzs összehangolt együttmunkálkodása következtében metán és szén-dioxid keveréke, biogáz keletkezik. Az Európai Unió országai a kiotói egyezményhez csatlakozva vállalták, hogy 2010-re az eladott áram tíz százalékát megújuló energiaforrásokból nyerik.

Magyarország ezt lealkudta ugyan négy százalékra – hiszen a zöld áram elállítása egyelőre drága –, de nem kétséges, hogy merre tartunk.

Reméljük jó irányba és ebből Isaszeg sem marad ki. Talán ehhez kapcsolható lesz a parlagon hever földjeink kihasználása érdekében az energiafű termelés is, melyet már több olvasónk is felvetett. E téren Magyarországnak is vannak feladatai, s ebben jut komoly szerep az energiafűnek, amely szárazságtűrő, s szinte mindenféle talajon gazdaságosan termeszthet.
Húsz éve még képtelenségnek tűnt volna azt állítani, hogy egyszer gazdaságos lesz fű elégetésével hő- vagy villamos energiát termelni. Nos, a 21. század elején a megújuló energiaforrások egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek.
   Centrum Vezetőség