Sok évvel ezelőtt, kisiskolásként iratkoztam be a helyi könyvtárba, és szorgalmasan hordtam haza az olvasnivalókat. Olga és Zsuzsa mindig készségesen és kedvesen válaszoltak a kérdéseimre, sokat segítettek a könyvek kiválasztásában. Kamasz koromban már baráti viszony fűzött a könyvtárosokhoz. Mikor közel 18 év után visszaköltöztem Isaszegre, első utam ide vezetett, és nagy örömmel fedeztem fel az ismerős arcokat. 2004 augusztusában az Isaszegi Művészeti Napok keretében közös kiállítást rendeztünk a könyvtárban Szmolicza József ikonfestővel. Ősszel, egy beszélgetés során felmerült, hogy a könyvtár névadójáról mindössze egy kifakult fekete-fehér fénykép található a falon, és hogy jó lenne egy portré, amelyen Jókai isaszegi vonatkozásai is megjelennek valamilyen formában. Ekkor ajánlottam fel, hogy Jókai születésnapjának (1825 február 18) következő évfordulójára megfestem a képet. Anyaggyűjtésbe fogtam, és a korbeli fotók, rajzok, Horovitz Lipót festménye, és Nagy Miklós Jókai életrajza, mind-mind ihlető forrásként szolgáltak, csak úgy, mint az előző év tavaszán az április 6-ai megemlékezéskor készített fotóim.
Az író gyermekkorában nem csak az írás terén, de a rajzolásban is nagy tehetséget mutatott. Fiatalon barátság fűzte Petőfihez, Jókai fogalmazta a 12 pontot és részt vett a sajtószabadság kivívásában. A szabadságharc bukása után felesége, Laborfalvi Róza közbenjárása mentette meg a kivégzéstől. Később is szerepet vállalt a közéletben, 1861-től országgyűlési képviselő, több napilapot is indított, remekül szónokolt, és mint romantikus író is óriási népszerűségnek örvendett.
Jókai Mórt több személyes szál is fűzte Isaszeghez. Gondolok pl. az isaszegi csata leírására a Kőszívű ember fiai című regényében. Egy legenda szerint, mikor anyagot gyűjteni itt járt a csata hitelesebb leírásához, néhány nap után a helybeliek azt hitték, hogy falubeli, olyan sokat tudott a környékről.
Megtiszteltetés és öröm számomra, hogy megfesthettem ennek a rendkívüli karizmatikus embernek a portréját, és így kifejezhettem a tiszteletemet és szeretetemet a szülőfalum iránt.