És most nézzük, mi történt az elmúlt egy hónap alatt.
 Felkerestem a budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Településépítészeti Tanszékét, ahol megkérdeztem, hogy a tőzegtavak rendezéséről tudnának-e egy tanulmányt készíteni. Szerencsénkre igenlő választ kaptam, tehát lehetőség van rá, hogy fiatal, végzős egyetemisták diplomamunkaként  a terület renmdezését megtervezzék.
 Ebben a kezdeményezésben az Önkormányzat is segítségemre lesz, ígéretet kaptam rá, hogy minden szükséges adatzot, támogatást megkapunk a munkához.
 A dolog igazi szépsége abban rejlik, hogy mindez gyakorlatilag ingyen készül, senkit sem fog kiadás terhelni. Remélhetőleg egy olyan kreatív terv lesz az eredmény, amely mindent igényt kielégít, és minden lehetőséget kihasznál, amit ez a terület nyújt.
 Azonban a szép területet meg is kell tudni közelíteni. Kérdésemre, mely a Dobó utca aszfaltozását firtatta, korábban csak ígéretek hangzottak el. Pillanatnyilag szintén kevés információval rendelkezem, mely szerint az út tervezése elkészült, de a szakhatósági engedélyezés még tart. Azt sem sikerült kiderítenem, hogy a Dobó utcában lakókat egyáltalán felkereste-e valaki az útépítéssel kapcsolatban, így nem tisztázott, hogy kezdeményezték-e az útépítést.
 A dolog pikantériája, hogy míg a Dobó utca az egész Tőzegtelep gyűjtőútja (beleértve a nyaralókat és az Ilka-majorhoz átmenő forgalmat), a cím szerint ott lakók száma igen alacsony az utca hosszához képest. Aszfaltozásában viszont a Tőzegtelep teljes lakossága érintett.
 Az utolsó, általam ismert verzió szerint  a vasúti átjárótól a Vörösmarty utcáig terjedő szakasz vár építésre, ami igen rövid. A tervekbe sajnos nem sikerült bepillantanom.
 Érdekes kérdés, hogy az előző évi tájékoztatókban és az Önkormányzati hírekben megjelentek alapján minden út építéséhez lakossági aláírásgyűjtés szükséges az adott utcából. Tudomásom szerint a mi utcánkban senki indított ilyen ívet, és a környéken sem. Őszintén szólva azt gondoltam, hogy a Dobó utca gyűjtő szerepe miatt elvárható lett volna képviselőnktől némi “lobbizás”, netán az aláírásgyűjtés megkezdése, de ha nem, hát nem.
 Ezzel szemben félek attól, hogy ha utcánkénti önszervezésbe kezdünk, a legfontosabb cél elérése (főút) helyett csak részeredményeket tudunk elérni, vagy azt sem, az erők szétforgácsolódása miatt.
 További problémát jelent, hogy az egyes kis utcák, melyek a Dobó utcába torkollnak be, egyenként is jogosan folyamodnak egyedi aszfaltozásért, mivel a jelentős lejtés, különösen a tóparti utcavégeken minden egyes évvel jelentősen rontja a meglevő útminőséget a lezúduló eső- és egyéb vízfolyások miatt. Néhány helyen az utak olyan mértékben rongálódtak a keréknyom-kátyúk és vízfolyások iatt, ami messze túlhaladja az ottlakók önkormányzati rendeletben előírt  útfenntartásra fordítható erőforrásait.
 Az előző gond legnagyobb forrása a legutolsó csatornázási tevékenység volt, mely a többéve viszonylag jól megszilárdult földutakat fellazította és kimoshatóvá tette. Ugyanakkor  a csatornaszemek kialakítása sem megfelelő, nem utolsó sorban a föld mozgása, süllyedése, tömörödése miatt.
 Nem szabad elfeledkezni az egyéb okokról sem. A Tőzegtelepen sétálva feltűnő a vízelvezető árkok teljes hiánya. Ha nincs elvezető árok, a víz automatikusan az úton keres szabad folyást magának, az addig többé-kevésbé megfelelő utat rombolva. Hogy ez miért van így, nem tudom, talán csak nem lakom itt elég régen ahhoz, hogy ismerjem az okát.
 Mivel azonban a probléma létezik, és az árkok kiásása már most is gyors megoldást hozna a kis utcákban, fontosnak tartanám ezek kialakítását. Valamint úgy gondolom, hogy az egységes problémakezelés érdekében az árkokat az Önkormányzatnak kell megtervez(tet)nie, hiszen a terep lejtése csak gondosan tervezett, és később karbantartott(!) rendszer esetén fog javítani a jelenlegi helyzeten.
 Javaslom, hogy fogjunk össze ebben a (sár)kérdésben!

 Köszönöm figyelmüket, üdvözlettel,
       Magyari Oszkár