A mákvirágokról - Szerintem...
2006.01.02. 15:42
Nem titok ’tolom’ Őket. A szívem csücske ez a minden féle rossz hatásnak kitett sokszor talán nem is mindig igazán eminens módon viselkedő kis csapat. Én próbálom megérteni Őket, mint ahogy saját négy gyermekemet is. Hatással van rájuk a huszonegyedik század.
Csábítja Őket, amit látnak a tv-ben, moziban és mindaz a szép, amit maguk számára elérhetőnek hisznek. A felnőttek dolga hogy élessze, támogassa a bennük lévő tüzet – igen
Gyermekem ezt a századot nektek találtuk ki, élj vele, most játssz, szórakozz, tanulj, számodra minden elérhető-, de a felnőttek felelőssége, hogy ezt a tűzet kordában tartsa. Megóvja Őket sokszor akaratuk ellenére saját maguktól is, de inkább azoktól a külső hatásoktól, amiknek következményeit most még nem képesek segítség nélkül felmérni. Megóvni Őket az új cukros bácsiktól, felbujtóktól, akik ki akarják használni, és alkalmanként pajzsként tolják maguk előtt őket. Mi felnőttek már ismerjük ezeknek a veszélyeknek egy részét, hát legalább erre tanítsuk meg őket.
Próbálom megérteni a szüleiket, akik túlmunkát vállalnak, mert kell a pénz a családnak. Akik túlmunkát végeznek, mert a főnők elrendelte és nem mer ellentmondani, mert félti a munkahelyét és nagyon nehéz most elhelyezkedni. Próbálom megérteni a szülőket, akik kilátástalanságukban az alkohol felé fordulnak. Próbálom megérteni azokat a szülőket is, akik hamarabb vesznek egy számítógépet vagy méregdrága műszaki cikkeket, minthogy elmondaná gyermekének, mit csinálnak a ’méhecskék’. Ez a dolog így is igaz meg úgy is igaz. Ebben a csapatban nagy a szórás. A társadalom minden rétege képviselteti magát. Van aki megengedhetné magának, hogy ettől sokkal nívósabb helyen szórakozzon, de itt nagyon jó a csapat és a hangulat. Van, aki azért jön ide, mert nem ebédelt, de nem is reggelizett és úgy egyáltalán egész héten szerényen étkezett és jólesik számolatlanul venni a szendvicsekből..
Szóval ezért ’tolom’ őket, és erre kérem azokat a jóérzésű embereket is, akik péntekenként vállalnák hogy vigyáznak rájuk, értük. Sajnos kevés a segítő felnőtt akik ezt bevállalnák. Akik ezt már régóta teszik elfáradtak és fogynak. Ezért aki megteheti hogy alkalmanként egy-egy péntek este nem csak a kis családjának kenne zsíros kenyeret, hanem ennek a nem is kis csapatnak is, az ezzel sokat tenne értük. Szóval ’tolom’ Őket.
Németh András a Településüzemeltetés ügyvezetője.
|