Tisztelt Képvisel úr! Mit gondol, a december 5-ére kiírt ügydöntő népszavazásról?
Őszintén megvallva örültem is meg nem is, mikor megtudtam, hogy a kettős állampolgárságról és a kórház privatizációról népszavazást írtak ki. Örültem, hiszen kettő, minden honfitársamat érintő kérdésben ismét a többség akarata fog érvényesülni.
Hogy miért nem teljes az Öröm? Azért, mert helyi képviselőként tudom, hogy ez valamilyen egyet nem értés eredményének köszönhető, ami mellesleg nem kevés pénzünkbe kerül. De hagyjuk a pénzt, mert mint azt a hírekből tudhatjuk, sajnos ettől sokkal több pénzt dobáltak(nak) ki az ablakon a kormányok, például a Posta Bank, vagy a K&H ügyben! Az egyet nem értés viszont azért rettenetes dolog, mert ennek hatására lelassulnak a döntési folyamatok és olyan döntések várathatnak magukra hónapokig, esetleg évekig, melyek hatása kedvezően befolyásolhatja az egész ország jövőjét. Arról nem is beszélve, hogy a parlamenti képviselőknek, minisztereknek sokkal nagyobb rálátásuk kellene, hogy legyen pl. egy kórház privatizációját illetően, mint nekünk… Mivel ők nem tudtak megegyezni, ezért a véleményem az, hogy az általunk eddig befizetett TB. összegéből, a mindenkori kormány oldja meg az egészségügy, s benne természetesen a kórházak és intézményeik olyan szintre emelését, hogy azokban európai emberhez méltó módon vehessük igénybe szolgáltatásaikat. Ha ez az út nem járható, csak profitorientált cégek bevonásával, akkor kérem, hogy holnaptól kezdve gazdálkodhassak az általam és munkáltatóm által eddig fizetett TB. összegével. Azt gondolom, hogy nem járnék rosszul… A kettős állampolgárságot illetően pedig az a véleményem, hogy az érintettek nem tehetnek róla hogy a történelmi viharok során milyen ország területén folytathatták tovább az életüket. Ezért fontosnak tartom, hogy éljünk a lehetőséggel, s december 5-én mindenki menjen el szavazni.

Tisztelt Képviselő úr! Mondjon pár szót az iparterület létrehozására vonatkozó együttműködési megállapodásról.
Ezúton szeretnék eleget tenni azon kérésnek, hogy tájékoztatást adjak a Tisztelt Olvasónak az isaszegi ipari terület létrehozásával kapcsolatban. A Képviselő-testület napirendi pontján szerepelt idén júniusban egy Isaszeg külterületén tevékenykedő vállalkozó ajánlata. Az együttműködés lényege az, hogy az Önkormányzat ajándékba kapott a vállalkozótól kettő db. összesen 13 521 négyzetméter nagyságú területet annak fejében, hogy a tulajdonában lévő külterületi, művelési ágból kivont beépítetlen területét iparterületté nyilvánítsa. A kérés találkozott elképzeléseinkkel, hiszen ez a területet, az akkor még csak készül, de mára már elkészült és elfogadott szabályozási tervben is iparterületi besorolást kapott. A kérdés csak az volt, hogy hogyan és miből lesz megoldva a területen az ipari tevékenység folytatásához szükséges infrastruktúra? A megoldáshoz szintén a vállalkozó segített hozzá bennünket, hiszen egy másik Kft. bevonásával vállalta, hogy bővíti a már meglévő földgáz vezetéket, s mintegy 12 millió forinttal hozzájárul a majdani Isaszeg—Szentgyörgypuszta szennyvízcsatorna kiépítéséhez és annak az isaszegi szennyvízcsatorna-hálózatra való rácsatlakozását eredményező kivitelezési munkákhoz.
Ezek után érthető, hogy a Képviselő testület hozzájárult az együttműködési megállapodás megkötéséhez, amely remélhetőleg mindkét fél megelégedésére fog szolgálni. Azt azért sajnálom, hogy az önkormányzat a településen ipari tevékenységet folytató vállalkozások „kitelepítéséhez” egyelőre nem tud támogatást nyújtani.

Tisztelt Képviselő úr! Mint a pénzügyi bizottság elnöke, mondjon pár szót a 2005. évi isaszegi költségvetési koncepcióról.
Isaszeg Önkormányzatának Képviselő-testülete és összes bizottsága 2004 novemberében tárgyalja a 2005. évi költségvetési koncepcióról szóló napirendi pontot. Mivel e sorok írásakor a koncepciót illeten döntés még nem született, csak a véleményemet tudom megosztani a kedves olvasóval. Az előzetesen rendelkezésünkre álló adatok alapján (melyet többek között a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatra támaszkodva határoztunk meg) a 2005. évi költségvetést illetően az a véleményem, hogy sajnos tovább kell szorítanunk azon a bizonyos nadrágszíjon.
Ennek okai - a teljesség igénye nélkül - a következőkben keresendők: A 2005. évre az önkormányzati forrásokat érint szabályozás alapvetően változatlan maradt. A helyben maradó adók (személyi jövedelemadó, súlyadó, stb.) mértéke továbbra sem növekszik az előző évihez képest. Jövőre, az én rendelek, te fizetsz elv alapján, a közalkalmazotti bérek kötelez 6%-os emelését törvényben rögzítettek szerint kell végrehajtani annak ellenére, hogy annak összegét a fenntartóknak (Isaszeg Nagyközség Önkormányzatának) kell kigazdálkodnia! 2004 októberétől megszüntették az alanyi jogon járó 15% közműfejlesztési hozzájárulás lakosságnak történő visszautalását. Ez az intézkedés egy nagyjából 3 km-es út megépítésénél 15 milliós veszteséget jelent. A 2004 január 1-től az önkormányzati ingatlan értékesítésekre az állam 25% adót vetett ki, melynek hatását egész évben érezhettük. A telekértékesítésekből tervezett 160 milliós bevétel kb. l0%-át tudtuk realizálni. A fent leírtak alapján azt gondolom, hogy 2005-ben a további fejlesztések (útépítés, karbantartás, stb.) érdekében kénytelenek leszünk olyan döntéseket hozni, melyeket „normál” Önkormányzati finanszírozás mellett soha nem tennénk meg. Gondolok itt az önkormányzati telkek árainak drasztikus csökkentésére, hitelfelvételre, és így tovább...
Természetesen ezen gondolatok saját véleményemet tükrözik, azok elfogadása vagy elutasítása koncepcióban a bizottságok és a testület feladata lesz.

A válaszait olvasóink és a szerkesztőség nevében köszönjük.