Tisztelt Eln�k �r! Mit gondol, a december 5-�re ki�rt �gyd�nt� n�pszavaz�sr�l?
A k�rh�zprivatiz�ci�
V�lem�nyem szerint a k�rh�zprivatiz�ci�r�l sz�l� n�pszavaz�s okafogyott, �ls�gos �s betegellenes.
A n�pszavaz�st az a Munk�sp�rt kezdem�nyezte, akik, rendszerv�lt�s ide, vagy oda, Th�rmer Gyul�val az �l�k�n m�g mindig az �llam mindenhat�s�g�ban, a gondoskod� �llam eszm�j�ben hisznek, ami bizonyos tekintetben j� volt, de m�r tizen�t �ve elm�lt. Ami viszont megr�z�bb, �s mutatja, hogy bizonyos p�rtpolitikai �rdekek Sokszor bizony fontosabbak az �szszers�gn�l, az a Fidesz hozz��ll�sa Az� a Fidesz� amely 2002. el�tt ugyan nem ellenezte a k�rh�zak privatiz�l�s�t, csup�n nem volt politikai b�tors�ga hozz�ny�lni a k�rd�shez
A n�pszavaz�s okafogyott� v�lt, hiszen annak ki�r�sa el�tt a korm�nykoal�ci� m�r megsemmis�tette a k�rh�zt�rv�nyt, mert bel�tta, hogy annak bizonyos r�szeit �jra �tgondolni �s pontos�tani sz�ks�ges. A szocialist�k �s a szabaddemokrat�k az�rt tettek �gy, mert �gy gondolt�k, hogy egy ilyen nagyform�tum� programot csak teljes korm�nyzati cikluson kereszt�l lehet megval�s�tani, �s amennyiben annak bizonyos r�szleteit egy m�sik kabinetre ruh�zn�k �t, az nem haszn�lna sem a betegeknek, sem az eg�szs�g�gynek.
A n�pszavaz�s �ls�gos, mert az eg�szs�g�gy nagy r�sz�t az el�z� korm�nyok m�r privatiz�lt�k, mind�ssze az eg�szs�g�gyi ingatlanok vannak m�g mindig �llami, illetve �nkorm�nyzati tulajdonban. Az ezekben az �p�letekben el�rhet� nem eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sokat (b�f�, konyha, takar�t�s, �rz�s stb.) ma m�r a legt�bb helyen v�llalkoz�k v�gzik. Ezen k�v�l a h�ziorvosi �s a fog�szati praxis, valamint a m�vese�llom�sok egy r�sze is privatiz�lt. A gy�gyszergy�rt�s, illetve a patik�k is mag�nk�zben vannak. A ment�szolg�latok jelent�s r�sze alap�tv�nyi fenntart�ssal m�k�dik. Vagyis az eg�szs�g�gy egyetlen szegmense maradt mindezid�ig �llami- �nkorm�nyzati tulajdonban, a vesztes�ges �s sok kiad�ssal j�r� k�rh�zi gy�gy�t�s.
A n�pszavaz�s betegellenes, hiszen az a v�llalkoz�s, amely egy-egy k�rh�zat �zemeltet, nem fog t�bbet k�rni a beteg�pol�s�rt, mint eddig. K�rh�zi ell�t�sunkat ugyan�gy a TB fizeti majd viszont megsz�nik az el�re kialkudott h�lap�nz. Teh�t ezekben az int�zm�nyekben nemhogy dr�g�bb, hanem olcs�bb lesz a betegell�t�s. �s hogy mindez mi�rt �ri meg egy v�llalkoz�nak? Mert az eddigiekkel ellent�tben szakszer�en fog a k�rh�z k�lts�gvet�s�vel gazd�lkodni, mert a k�rh�zaknak �rdemes lesz kutat�munk�t v�gezni, melyek eredm�ny�t�l f�gg�en komoly bev�telekhez jutnak, amit tov�bbi fejleszt�sekre, vagy modernebb eszk�z�k beszerz�s�re ford�thatnak.
Hosszan lehetne m�g sorolni az �rveket, amelyekkel szemben eddig mind a Fideszt�l mind a Munk�sp�rtt�l csup�n felt�telez�seket, de nem ellen�rveket hallhattunk. Aki szeretne felel�sen d�nteni, az �gy gondolom, hogy NEM-mel fog szavazni december 5-�n.
A kett�s �llampolg�rs�gr�l
V�lem�nyem szerint a kett�s �llampolg�rs�gr�l sz�l� n�pszavaz�s felel�tlen, megoszt� �s nemzetellenes.
Felel�tlen, hiszen ezzel a n�pszavaz�ssal sem a hat�ron t�liak, sem az Itthon �l� magyarok nem j�rhatnak j�l, b�rmi lesz is a szavaz�s v�geredm�nye. Ha az „igen” szavazatok ker�lnek t�bbs�gbe, akkor, ismerve a hat�rainkon t�l kialakult helyzetet, fenn�ll annak a vesz�lye, hogy az ottani magyarok elleni atrocit�sok nemhogy cs�kkenni, de szaporodni fognak, ami a magyarok el�z�s�vel, az ottani magyarlakta telep�l�sek ki�r�l�s�vel j�rna egy�tt. Gyakorlatilag megval�s�tan�nk Trianon c�lkit�z�s�t, �s v�gk�pp lemondan�nk k�lhoni ter�leteinkr�l. Att�l kezdve Timisoar�t nem nevezhetn�nk Temesv�rnak, Tirgu Murest Marosv�s�rhelynek Unok�ink m�r nem fogj�k azt tudni, hogy Osiek valaha Esz�ket, Subotica pedig Szabadk�t jelentett minden magyarnak. Nosztalgi�zhatunk majd itthon, �nekelhet�nk a Csit�ri hegyekr�l, de ott magyar sz�t akkor m�r nem fogunk hallani, csup�n �seink visszhangj�t.
Ez a n�pszavaz�s egyben megoszt� is, hiszen itt a felel�s hazafis�g �ll szemben a felel�tlen demag�gi�val. Mert b�r tudjuk, Orb�n Viktor szerint minden becs�letes magyar igennel szavaz, elseg�tve ezzel a fentebb v�zolt t�meges kiv�ndorl�st, mi m�sk�pp gondolkodunk. A korm�ny alternat�v�ja a politikai kalandors�ggal szemben az, hogy a hat�ron t�li magyarlakta telep�l�seken beruh�z�sokat kezdem�nyez, vegyes v�llalatok l�trehoz�s�t t�mogatja, ezzel is �l�nk�tve ezen r�gi�k gazdas�gi fejl�d�s�t, el�seg�tve a sz�l�f�ld�n val� boldogul�st, a magyar kult�ra �s identit�s meg�rz�s�t. A korm�ny, a Fidesszel ellent�tben nem osztja a magyars�got becs�letesekre �s becstelenekre, hanem egy olyan hat�r�tl�p�si lehet�s�get hoz l�tre, amely biztos�tja a kint �l magyars�g szabadabb mozg�s�t, �s tiszteletben tartja az itt �l�k �rdekeit.
Ez�rt nemzetellenes ez a n�pszavaz�s, hiszen am�g a Fidesz n�h�ny �ve, a hatalomb�l m�g �gy gondolta hogy a kett�s �llampolg�rs�g „S�lyos vesz�lyeket” jelent Magyarorsz�gra n�zve, addig most, aktu�lpolitikai c�ljainak megfelel�en, az emberek �rzelmeire hatva pr�b�lja azt kereszt�lvinni, nem sz�molva az itt �l�ket s�jt� k�vetkezm�nyekkel �s buktat�kkal.
�gy gondolom, hogy felel�sen gondolkod� ember erre a k�rd�sre is csak NEM-mel szavazhat december 5-�n. (A n�pszavaz�sr�l b�vebben olvashatnak a Szegf� decemberi sz�m�ban.)

Tisztelt Eln�k �r! Mit gondol a mostani p�nz�gypolitik�r�l �s a monet�ris tan�cs megv�ltoztat�s�r�l?
Egy adott korm�ny p�nz�gypolitik�ja mindig is vita t�rgya, hiszen a rendelkez�sre �ll� forr�sokat �gy �jraelosztani, hogy senki ne �rezze megk�ros�tva mag�t, nagyon neh�z. Egy magas szint� p�nz�gyi szakembernek sokszor j�snak is kell lennie, �s emellett ismernie kell az orsz�g gazdas�gi helyzet�t, valamint a nemzetk�zi p�nz�gyi mozg�sokat. �gy �rzem, hogy az MSZP-SZDSZ korm�ny p�nz�gypolitik�ja ezeknek a kih�v�soknak j�l megfelel�.
A p�nz�gypolitika annyiban r�sze a politik�nak, hogy a p�nz�gyi mozg�sokat a korm�ny �ltal meghat�rozott priorit�sok ment�n kell ir�ny�tani, befoly�solni, egy k�z�s c�l, az orsz�g anyagi stabiliz�ci�ja, �s r�vid, valamint hossz� t�v� fellend�l�se �rdek�ben. Ha viszont a p�nz�gypolitika szerepl�i egym�s ellen dolgoznak, ha a jegybank eln�ke nem hajland� evidenci�kat figyelembe venni, mert sz�m�ra csup�n a s�lyos gazdas�gi k�rokat okoz� er�s forint fenntart�sa, �s nem a val�s�gos gazdas�gi mozg�sok a fontosak, akkor ebben a rendszerben zavarok fognak keletkezni.
Mindezen zavarok kik�sz�b�l�s�re tal�lt�k ki a monet�ris tan�csot, ami nem m�s, mint a jegybanki eln�k tan�csad� test�lete. Demokratikus orsz�gokban, �gy 2001-ig Magyarorsz�gon is, r�szben vagy eg�szben a korm�ny deleg�lja a tan�cs tagjait. 2001-ben az Orb�n-korm�ny a tan�cs tagjainak kinevez�s�t J�rai Zsigmondra, a kabinet p�nz�gyminiszter�re, majd jegybanki eln�kre b�zta. �gy fordulhatott el� az, hogy a monet�ris tan�cs tagjai a Fideszhez loj�lis emberek, �s a Fidesz p�rtpolitikai �rdekeit k�pviselik a p�nz�gypolitik�ban a Nemzeti Bank �l�n mind a mai napig. Ez ellen term�szetesen tenni keltett. Nem tehet az, hogy egy orsz�g szeker�t k�t ir�nyba akarj�k egyszerre h�zni. Egy Olyan orsz�gnak a szeker�t, amely orsz�got az emberek akarat�b�l 2002 �ta a szocialista-szabaddemokrata koal�ci� ir�ny�tja. Az eg�sz nemzet �rdeke az, hogy a p�nz�gypolitika prominensei egym�ssal �sszhangban tudjanak dolgozni F�lre�rt�s ne ess�k, �n nem azt �ll�tom, hogy egy k�rd�sben mindenkinek egyform�n kell gondolkodni, vagy besz�lni. Csup�n annyit mondok, hogy az �n, az �n, �s mindannyiunk �rdek�ben a jegybanknak figyelembe kell venni a korm�ny p�nz�gypolitik�j�t �s a nemzetk�zi gazdas�gi v�ltoz�sokat. Ha ehhez az kell, hogy bizonyos embereket lecser�ljenek a monet�ris tan�csban, �n azt csak t�mogatni tudom, s�t, �gy gondolom, hogy ezeknek a v�ltoztat�soknak m�r el�bb meg kellett volna t�rt�nni�k!

Tisztelt Eln�k �r! Mit gondol arr�l, hogy a Gyurcs�ny-korm�ny a 2005-�s k�lts�gvet�sben nem sz�n elegend� p�nzt a k�rnyezetv�delemre, �s �n szerint hogyan fogja ezt meg�lni az orsz�g �s az �nkorm�nyzatok?
A k�rd�s jogos, csak ugyanakkor val�tlant �ll�t.
Jogos, mert a szakminiszt�rium j�v�re val�ban kevesebb p�nzb�l gazd�lkodik majd ugyanakkor val�tlan is, mert a korm�ny nagyobb hangs�lyt sz�n a megel�z�sre, �s ez�rt a miniszt�riumok komoly c�lir�nyos t�mogat�st kapnak k�rnyezetk�m�l� beruh�z�sok megval�s�t�s�ra.
P�ld�k: az iskolai oktat�sban, ellent�tben az eddigi gyakorlattal, kiemelt szerepet kap a korm�ny �ltal finansz�rozott k�rnyezetv�delmi, term�szetv�delmi oktat�s, ismeretterjeszt�s. A mez�gazdas�gban nagyobb p�nzekhez juthatnak azok a gazd�k, akik a termeszt�s sor�n rendben tartj�k �s �polj�k k�rnyezet�ket, akik k�rnyezetbar�t anyagokkal m�velik f�ldjeiket, akik nem t�jidegen fajokkal, fajt�kkal gazd�lkodnak. A korm�nyzat a k�rnyezetv�delemben kiemelt szerepet sz�n a szelekt�v hullad�kgy�jt�snek, ez�rt t�mogat�sban r�szes�ti azokat akik ezzel kapcsolatos beruh�z�sokat val�s�tanak meg.
Ebben a rendszerben az �nkorm�nyzatok lehet�s�gei is b�v�lnek Az �nkorm�nyzat egy hat�s�g, „akinek” be kell tartatni a k�rnyezetv�delmi el�r�sokat a ter�let�n m�k�d� iparral szemben a lakoss�g �rdek�ben. Az �nkorm�nyzatok soha nem l�tott lehet�s�gekhez jutnak az uni�s k�rnyezetv�delmi, k�rmegel�z�si p�ly�zatok leh�v�s�val �lni ezzel a lehet�s�ggel az �nkorm�nyzatoknak nemcsak joga, hanem k�teless�ge is!
L�that� teh�t, hogy a korm�ny sokkal t�bb p�nzt juttat a k�rnyezet v�delm�re m�s- m�s csatorn�kon, mint kor�bban b�rmikor.

Tisztelt Eln�k �r! Mit gondol a 2005-�s orsz�gos k�lts�gvet�sr�l?
Az orsz�gnak m�g nincs j�v� �vi k�lts�gvet�se. Tervezetr�l, m�r elfogadott t�telekr�l besz�lhet�nk, melyek mind a felz�rk�ztat�sr�l, az igazs�gosabb k�zteherv�llal�sr�l, vagyis a sz�vemb�l sz�lnak. �gy gondolom, ha mindenki felel�sen oldja meg a r�b�zott feladatokat, akkor ez a k�lts�gvet�s lehet�s�get ad egy tisztess�gesebb gazd�lkod�sra.
Fontos tudnunk ugyanis, hogy az �llamnak nincs p�nze, �s soha nem is volt, az �llampolg�roknak van p�nz�k, amelyet megtermelnek, �s amelyet ad�k �s j�rul�kok form�j�ban befizetnek egy nagy �s k�z�s kassz�ba, az �llamkassz�ba. A mindenkori korm�nyok ezt a p�nzt osztj�k el �jra az �llampolg�rok k�z�tt, seg�tve a k�zszolg�ltat�sok (oktat�s, munkahelyek, betegell�t�s stb.) fenntart�s�t, �szt�n�zve a beruh�z�sokat, �s koordin�lva azokat a feladatokat, amelyek megteremtik a lehet�s�g�t a szem�lyes biztons�gnak �s gyarapod�snak.
A korm�ny k�t �ve felhatalmaz�st kapott arra hogy meghat�rozza az �llamigazgat�s els�dleges feladatait, vagyis azt, hogy mire k�lti az �n�k, vagy ak�r az �n p�nzemet. Ezek az els�dleges feladatok, pedig a k�vetkez�k: az oktat�s fejleszt�se �s kib�v�t�se (p1.: feln�ttoktat�s), munkahelyteremt�s, az igazs�gosabb k�ztehervisel�ssel a szeg�nys�g enyh�t�se �s lek�zd�se, az eg�szs�g�gy privatiz�ci�j�val az �gazat dinamikusabb� �s olcs�bb� t�tele, a sorkatonas�g elt�rl�s�vel a honv�delem k�lts�geinek cs�kkent�se, ugyanakkor egy �t�k�pesebb hader� l�trehoz�sa, az �nkorm�nyzatoknak sz�nt juttat�sok b�v�t�se, a kisgazdas�gok �s v�llalkoz�sok �szt�nz�se k�l�nb�z� t�mogat�sokkal, juttat�sokkal �s ad�kedvezm�nnyel, a p�lyakezd� fiatalok lak�shoz seg�t�se, �s m�g sorolhatn�nk. L�thatjuk, hogy a szocialista-szabaddemokrata koal�ci� nem az emberek feje f�l�tt, hanem maguknak az embereknek szeretn� �jra elosztani k�z�s p�nz�nket, hogy mindenki maga gazd�lkodhasson megtermelt javaival, ne az �llam! December 20-�ra v�gleges k�lts�gvet�se lesz az orsz�gnak. Olyan k�lts�gvet�s, amely megteremti egy igazs�gosabb �jraeloszt�s �s k�ztehervisel�s lehet�s�g�t.

Tisztelt Eln�k �r! Mi a v�lem�nye arr�l, hogy a j�v�ben Isaszegen az iparra vagy esetleg a turizmusra kell nagyobb hangs�lyt fektetni?
Ipar, vagy turizmus?
Mindkett�!
Amikor iparr�l besz�l�nk, az emberek t�bbs�g�nek f�st�lg� gy�rk�m�nyek, zajos ipartelepek jutnak az esz�be �n nem erre a fajta iparra gondolok, hanem eg�szen m�sfajt�ra. Magyarorsz�gon is terjed az �n. kihelyezett munka. Ez azt jelenti, hogy �sszek�ttet�sben egy k�zponttal, a munkav�llal� saj�t lak�s�n v�gzi tev�kenys�g�t.
Erre Isaszegen is van p�lda el�g, ha csak a lakoss�g k�r�ben »Kefegy�r» emlegetett v�llalkoz�sra gondolunk, de az orsz�gban is egyre t�bben kapcsol�dnak be a sz�m�t�g�ppel otthon v�gezhet t�vmunk�ba, ami nyugaton m�r ipari m�reteket �lt. Megjegyzem, az EU nagyon komoly �sszegekkel t�mogatja az ilyen jelleg� v�llalkoz�sok l�trehoz�s�t.
A j�v�ben a lehet�s�get itt Isaszegen abban l�tom, ha az M3-as aut�p�lya, �s az M0-�s �t r�videsen meg�p�l szakasz�nak k�zels�g�t kihaszn�lva olyan logisztikai k�zpontok telep�t�s�nek lehet�s�g�t szorgalmazzuk, amelyek munkahelyeket teremtenek �s hozz�j�rulnak az �th�l�zat, a telep�l�sre bevezet� utak rendez�s�hez �s ki�p�t�s�hez. Budapest k�zels�ge lehet�s�get ad ennek megval�s�t�s�hoz, egyben p�nzt hozna a telep�l�snek is ad� �s egy�b j�rul�kok form�j�ban is.
Isaszeg m�sik, mind a mai napig kihaszn�latlan lehet�s�ge a turizmus. B�n, hogy ragyog� adotts�gainkat (sz�p k�rnyezet, j� leveg�, t�rt�nelmi m�lt) elt�kozoljuk, �s mindent akkor akarunk megval�s�tani, amikor azt a k�zel�nkben l�v� telep�l�sek megval�s�tottak. (L�sd Wellness-beruh�z�sok, amik a k�rnyez� telep�l�seken mind vesztes�gess� v�ltak, �s a helyi lakoss�ggal fizettetik meg fenntart�suk nagy r�sz�t.) A turizmus helyi fejl�d�s�hez nagyban hozz�j�rulhat az �p�l� ker�kp�r�t, de ez �nmag�ban m�g nem elegend�, ha turistacsalogat� programok nem szervez�dnek. Hogy lehet, hogy egy �nkorm�nyzat nem a helyi v�llalkoz�kat �szt�nzi k�l�nb�z� t�mogat�sokkal turisztikai beruh�z�sokra?
Mi az MSZP Isaszegi Szervezet�n�l kidolgozott programmal rendelkez�nk arra n�zve, hogy mind a belf�ldi, mind a k�lf�ldi turist�k vonz� c�lk�nt tekintsenek k�zs�g�nkre. Programunk megval�s�t�s�nak felt�tele egy olyan �nkorm�nyzat, ahol a k�z�s akarat, a k�zs�gi �rdek fel�l tud emelkedni az egy�ni �rdekeken. Olyan �nkorm�nyzat, ahol az els�dleges az isaszegi v�llalkoz�k t�mogat�sa �s �szt�nz�se. Olyan �nkorm�nyzat, amely k�pes egy�ttm�k�dni �s k�z�sen dolgozni a k�r�l�tte l�v� �nkorm�nyzatokkal, erd�- �s mez�gazdas�gi v�llalkoz�sokkal, c�gekkel.
Teh�t �sszefoglalva: ipar �s turizmus, de �gy, hogy meg�rizz�k azt a sz�ps�get, amely k�r�lvesz minket, �s amelyb�l mindannyian gazdagodhatunk.

Szeretn�m megk�sz�nni Klincsek Attila �rnak �s a helyi Centrum P�rt vezet�s�nek, ami�rt �js�gukban lehet�s�get adtak nekem, hogy v�lem�nyemet, amely az MSZP Isaszegi Szervezete tags�g�nak v�lem�ny�vel egy, a lap has�bjain kifejthessem.

Mi is k�sz�nj�k a v�laszait olvas�ink �s a szerkeszt�s�g nev�ben.